Bronzkori kerámia  Kézi felrakással készülő, máz nélküli, matt vagy fényes felületű, barnás színezetű darabok. A kézi felrakás a legősibb technológia, amelynek során a begyúrt és hurkára formázott agyag szalagokat egymásra építik, így alakítva ki a kívánt alakú edényt, szobrot. Készítés során a bőrkemény darabot kavics vagy egyéb tárgy segítségével fényesre polírozzák, jellemzően állat- vagy geometriai motivumok jelennek meg rajta, a tárgy anyagába karcolva, domborműszerűen vagy szoborként kiemelkedve, ami a forma szerves részévé válik. Fazekas munkák Korongon készült, írókázott, mázzal ellátott termékek a mindennapi használatra, illetve a népművészet ihlette használati és dísztárgyak. A korongozás során lábbal vagy villanymotorral meghajtott fazekaskorongon tálak, tárolóedények, dísztárgyak és hagyományos népi edények készülnek. Az edények díszítése történhet írókázással, karcolással, faragással, vagy az edény falának áttörésével kialakított motívumokkal. Ami a mázakat illeti, a magyar népi fazekas edényeken leginkább zöld, sárga vagy színtelen mázat találhatunk. A mázzal történő díszítés történhet a különböző színű mázak véletlenszerű felhordásával is, az egyszerűnek tűnő fröcsköléstől a bonyolult mázmintákig. Az edény formája, díszítése és színezése alapján megállapítható a darab származási helye, a tájegység, a felhasználó társadalomban elfolgalt helye és a készítés ideje. Raku Ősi japán módszer, amelynek során a samottos agyagból készített tárgyat magas tüzön égetik. Európában, így Magyarországon is, a továbbfejlesztett módszer, az ú.n. amerikai raku terjedt el, amelynek jellegzetessége, hogy a darabokat először kiégetik, és csak a díszítést, mázazást követően, tehát már cserépként, kerülnek a raku kemencébe második égetésre. Funkció alapján a tárgyak első sorban dísztárgyak. A kialakult porózus és/vagy repedezett felület nem tökéletesen vízzáró, tehát hosszú távon nem javasolt élelmiszert vagy vizet tárolni benne, viszont csodaszép amforák, illatmécsesek, gyertyatartók, faliképek, tálcák, tálak készülnek ezzel a módszerrel...  tovább a raku technológia bővebb leírásához >> Habán kerámia Hogy kik is voltak a habánok? A XVI. században, egyes források szerint a reformáció mellékhajtásaként jött létre ez a vallási irányzat Svájcban. Követői, az újrakeresztelkedők (anabaptisták) elutasítottak minden állami és egyházi rendet, a személyes kinyilatkoztatásban, a profetikus elhivatottságban, a „belső világosságban” és az embernek az újrakeresztelés általi megszentelődésében hittek. Elutasították az erkölcstelen világot, hittek az utolsó ítéletben és az igazak üdvözülésében. Krisztus második eljövetelében bízva részletes krónikát, kódexeket vezettek életükről, a környezeti jelenségekről, várva az égi jelet. Egyik elvük a feltétel nélküli pacifizmus volt, saját lelkiismereti parancsaik szerint akartak élni. tovább a habán kerámia leírás folytatásához >>  lap tetejére